HATÁRTALANUL 2025
Hetedik osztályos diákjaink ebben a tanévben is felejthetetlen élmény részesei lehettek a Határtalanul programnak köszönhetően. 20 diák utazhatott Erdély szívébe, Erdővidékre, ahol emlékezetes napokat tölthettek el és megismerkedhettek ennek a gyönyörű vidéknek néhány nevezetességével, természeti kincseivel, gazdag kultúrájával.
2025.05.25-én reggel fél 6-kor az iskola elől indultunk hatnapos kirándulásunkra. Első hosszabb megállónk az Erdély kapujának is nevezett Királyhágónál volt, ahol megcsodálhattuk a gyönyörű kilátást. A diákok kiselőadásokat tartottak az út során érintett látnivalókról, hallhattunk többek között Nagyvárad, Csucsa, Feketetó, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Torda történelméről és nevezetességeiről. Közel két órát töltöttünk el a Tordai Sóbányában. Hosszabb utazást követően Szovátára érkeztünk a Medve-tóhoz, majd Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron síremlékét. Az esti órákban érkeztünk meg Barótra, ahol nagy szeretettel és finom vacsorával fogadtak minket.
Hétfőn reggel kicsit aggódva az időjárás miatt, de izgalommal telve indultunk útnak a Szent Anna-tóhoz. Bár a Mohos-tőzegláp természeti kincseit nem fedezhettük fel a szakadó eső miatt, de a tó szépsége és a finom kürtöskalács valamennyire kárpótolt bennünket. Ezt követően megálltunk az Apor Lányok Feredőjénél, majd Kisbacon felé vettük az irányt. Hálásak vagyunk, hogy a Benedek Elek Emlékházat a múzeumi szünnap ellenére is megtekinthettük és érdekes előadást hallhattunk az író életéről, munkásságáról. A Kisbaconi Vízimalomban Etelka néni fiai bemutatták a malom működését. Miután Baróton az étteremben elfogyasztottuk a finom vacsorát, Kovács Béla bőrdíszműves műhelyébe látogattunk el. Itt megismerhettük a bőrdíszművesség munkafolyamatait és megcsodálhattuk Béla bácsi munkáit is, köztük a világon egyedülálló bőrhegedűt. Az esti program a diákok számára naplóírással zárult.
A következő napunk hajnali 5 órakor hangos telefonos vészjelzéssel indult, mivel a folyamatos esőzések miatt a környéken árvízveszély alakult ki. Az első ijedtséget követően lelkesen indultunk Vargyasra, ahol megtekintettük a Sütő család bútorfestő és fafaragó műhelyét. Ezt követően a Vargyasi Unitárius Templomot látogattuk meg, ahol Ilkei Árpád tiszteletes úr mesélt a hely történelméről. A nap fő programját a Dr. Borbáth Károly Általános Iskola diákjaival és tanáraival való találkozás jelentette. A 7. és 8. osztályos tanulók bemutatták számunkra az iskolát és egy nagyon szép műsorral is kedveskedtek nekünk. Mi is készültünk egy bemutatóval Újlengyelről és az iskolánkról. A délelőtt további részét ismerkedéssel, csapatépítő játékokkal töltötték a diákok. Ezt a programot az iskola névadójának szobránál közös koszorúzással zártuk. Ebéd után Nagyajtára látogattunk, ahol felfedezhettük a Nagyajtai Unitárius Vártemplom szépségeit. Vacsora után visszatértünk Vargyasra, ahol megtekintettük Pájer János helyi őstermelő családi gazdaságát. Majd a vargyasi és az újlengyeli diákok a sportcsarnok beázása miatt az iskolában töltötték el az estét sportolással és beszélgetéssel. Fáradtan, de új barátságokkal és élményekkel gazdagodva zártuk a napot.
A szerdai napunk a reggeli után a baróti piacon indult, ahol finom mézet, sajtot és miccset kóstolhattunk. Ismét buszra szálltunk és utunk először a Nyergestetőre vezetett, ahol a velünk utazó vargyasi diákokkal közösen koszorúztuk meg az újlengyeli hagyományőrző egyesület által 2021-ben állított kopjafát. A nap programját Kézdivásárhelyen folytattuk, ahol nemzeti színű szalagot helyeztünk el Gábor Áron szobránál, majd az Incze László Céhtörténeti Múzeumban hallgattunk meg egy előadást a város történelméről, továbbá megtekintettük a céhek tárgyi emlékeit és az erdélyi népviseleteket bemutató babamúzeumot. Következő állomásunk Sepsiszentgyörgy volt, ahol a gyerekek felfedezhették a városközpontot, majd megnéztük a Székelyföldi Vadászati Múzeum kiállítását. Vacsora után betekintést kaptunk a sulyokfestés rejtelmeibe és magunk is kipróbálhattuk ezt a mesterséget. A naplók elkészítését követően fáradtan tértünk nyugovóra.
Az ötödik nap a bőséges reggeli után, Baróton az Erdővidék Múzeumban kezdődött. Demeter László történész-muzeológus mesélt Barót híres szülötteiről és bemutatta a világ legteljesebb masztodon csontvázát. A diákoknak különösen tetszett a csatajeleneteket ábrázoló ólomkatona kiállítás. 10 órakor a Művelődési Házban az Udvarhelyi Néptáncműhely Az aranyszőrű bárány című színvonalas előadását tekintettük meg, amely mindenki számára nagy élményt nyújtott. Utunk ezután Székelyudvarhelyre vezetett. Első megállónk a Szejkefürdőn található Mini Erdély Park volt, ahol csodálattal néztük Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített makettjeit és kipróbálhattuk a Mini Székely Gőzöst. Ezt követően átsétáltunk a székelykapuk alatt és nemzeti színű szalagot helyeztünk el Orbán Balázs síremlékénél. Rövid buszozás után sétát tettünk Székelyudvarhely gyönyörű főterén és a szabadprogram keretén belül a híres helyi cukrászda különlegességeit is megkóstolhattuk. Az estét a Derzs Panzióban, a vargyasi diákokkal zenehallgatással, beszélgetéssel töltötték tanulóink. Nem maradhatott el a naplóírás, mielőtt fájó szívvel készülődtünk a hazautazásra.
Az utolsó nap reggelén 6 órakor keltünk útra, miután elbúcsúztunk Gyuritól, Erzsikétől és Rozikától, akik egész héten azon fáradoztak, hogy jól érezzük magunkat. Útközben egy nagyobb megállót tartottunk Vajdahunyadon. Ilkei Lóránd unitárius lelkész kalauzolt minket ebben a történelmi jelentőségű várban. Izgalmas előadása közben úgy éreztük, hogy várbeli sétánkkal a történelem részeseivé válhatunk. Innen egyenesen hazafelé vettük az irányt és délután 6 óra körül megérkeztünk az Újlengyeli Általános Iskolához, ahol izgatottan várták a szülők gyermekeiket.
Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik sokat fáradoztak azon, hogy kirándulásunk alatt élményekben gazdag napokat tölthessünk el Erdővidéken. Bár az időjárás nem volt kegyes hozzánk és emiatt az előre eltervezett programokat többször újra kellett gondolni, segítőink rugalmasságának és segítőkészségének köszönhetően változatos és tartalmas hetet valósíthattunk meg. Köszönjük Pájer Gyurinak, túravezetőnknek az izgalmas, jókedvű kirándulásokat és fáradhatatlan energiáját. Erzsikének és Rozikának a finom reggeliket és kedves gondoskodásukat. Csabának és feleségének nagyfokú rugalmasságukat és segítőkészségüket. Ernő bácsinak és Józsi bácsinak, hogy ezen a hosszú úton biztosították számunkra a biztonságos és kényelmes utazást.
A program zárásaként június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján témanap keretében 7. osztályos tanulóink előadást tartottak, délután pedig részt vettek a települési megemlékezésen.
2024
Gazdag kultúra, páratlan természeti kincsek, kiváló programok
Erdély páratlan természeti kincsekkel és gazdag kultúrával rendelkezik, ezt volt szerencsénk személyesen megtapasztalni kirándulásunk során. A hat nap alatt, a sűrű program ellenére is csak egy kis részét sikerült megismerni ennek a gazdagságnak.
Az első napunk túlnyomó része utazással telt. Reggel hatkor indultunk, és este fél nyolckor értünk Barótra. Az út során rengeteg nevezetes helyet érintettünk, vagy láttunk, mint pl. Nagyvárad, Csucsa, Feketetó, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Homoród. Három nagyobb megállónk is volt, a Királyhágón gyönyörködhettünk a kilátásban, Szovátán megnéztük a Medve tavat és Farkaslakán koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírjánál. A diákok út közben kiselőadásokat tartottak ezekről a nevezetes helyekről. Barótra érve diákjaink megismerkedtek a panzió személyzetével, majd a szobák elfoglalása után vacsora zárta az első nap programját.
Kirándulásunk második reggelén egy kellemes és egy kellemetlen meglepetés fogadott bennünket. Egyrészt megérkezett túravezetőnk, Gyuri, másrészt sajnos az eső is, ami komoly fejtörést okozott a programot illetően. Reggeli után a Szent Anna-tó felé vettük az irányt, bízva abban, hogy nem ázunk bőrig. Először a Mohos Tőzeglápot tekintettük meg rendkívül élvezetes és humoros túravezetéssel, majd lesétáltunk a Szent Anna-tóhoz. Meghallgattuk a tóról szóló legendát, majd fedett helyre húzódtunk az eső elől. A programunk következő állomására érve elállt az eső, így meg tudtuk nézni az Apor lányok feredőjét, Bálványos mellett. Túravezetőnk beszámolt a környéken tapasztalható vulkáni tevékenységről. Utunk következő állomása Kisbacon volt, ahol megnéztük a híres Etelka néni féle vízimalmot és Benedek Elek házát. A kimerítő program után megvacsoráztunk a szállásunkhoz közeli étteremben, majd ellátogattunk Kovács Béla, helyi bőrdíszműves mester műhelyébe. Szakmájának bemutatásán túl láthattuk azt a bőrhegedűt is, ami a világon egyedülálló.
A harmadik nap is borongósan indult. A reggeli után csoportunk útra kelt, hogy felkeresse Háromszék néhány nevezetes helyszínét. Sepsiszentgyörgyön megnéztük a Tamási Áron Színház társulatának gyerekeknek szóló előadását, majd ellátogattunk a Székelyföldi Vadászati Múzeumba. Egy kis szabadidős program után indultunk is tovább Kézdivásárhelyre. Megszemléltük a híres udvartereket, az Incze László Céhtörténeti Múzeumot, majd a diákok koszorút helyeztek el Gábor Áron ágyúöntő mester szobránál. Némi utazást követően megérkeztünk Csernátonba a Haszmann Pál Múzeumhoz. A skanzenben láttunk régi mezőgazdasági gépeket, rádió- és lemezgyűjteményt, valamint egy kályhakiállítást. Időközben rázendített az eső, így a Nyergestetőre nem tudtunk felmenni. Barótra visszatérve megvacsoráztunk és visszatértünk a szállásra. Ismét egy tartalmas napon voltunk túl.
A negyedik nap a szokásos reggeli rutint követően elsétáltunk a baróti Erdővidék Múzeumba, ahol meghallgattunk egy előadást a környék történetéről, híres szülötteiről, majd megtekintettük a közelben feltárt masztodon csontjait és az egyedülálló ólomkatona kiállítást. Buszra szálltunk, hogy ellátogassunk testvérosztályunkhoz, Erdőfülére. Miután mindkét osztály túltette magát a kezdeti megilletődöttségen, kezdetét vette a közös program. Két diákunk bemutatta Újlengyelt és az iskolát, majd az erdőfülei gyerekek mutatták be saját településüket és iskolájukat. Ezután közös, négyfős csapatokat alakított ki, majd meghallgattak egy helytörténeti előadást, melyet egy vetélkedő zárt. A program ezután kötetlenebb formában folytatódott. Az erdőfüleiek megvendégeltek bennünket, majd körbevezették diákjainkat iskolájukban és a helyi református templomot és kopjafás temetőt is megmutatták. Miután elbúcsúztunk, visszatértünk Barótra ebédelni, majd ellátogattunk Nagyajtára. A település erődtemplomáról híres, amit Fekete Levente unitárius lelkész mutatott meg nekünk. A kimerítő program után visszamentünk Barótra, megvacsoráztunk és nyugovóra tértünk.
Az ötödik nap elérkezett az egyik leginkább várt program, a vargyasi túra. Miután megérkeztünk Vargyasra, szekerekre szálltunk és kétórányi zötykölődést követően elértük úticélunk a Vargyas-szorost. Innen gyalogosan folytattuk túránkat és megtekintettük Lócsűr és az Orbán Balázs barlangokat. Gyönyörű időnk volt. Miután visszaszekereztünk Vargyasra, még ellátogattunk az évszázadok óta bútorfestéssel foglalkozó Sütő családhoz, megnéztük a helyi templomot és Pájer János helyi őstermelő gazdaságát. Fáradtan tértünk vissza Barótra. Szokott helyünkön elfogyasztottuk az utolsó vacsorát, majd visszasétáltunk a panzióba és elkezdünk készülődni a másnapi hazaútra. Három erdőfülei diák meglátogatta a mieinket, hogy elbúcsúzzanak. Az utolsó nap reggel, ötkor már indulásra kész volt a csapat. Elbúcsúztunk túravezetőnktől és a panzió személyzetétől, majd útra keltünk. Hazafelé csupán egy nagyobb megállót tartottunk Segesváron. Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzása után megnéztük Segesvár történelmi belvárosát, ami páratlan élményt nyújtott a reggeli fényekben. Az utazás gyorsan telt, délután négy óra előtt megérkeztünk épségben és a szülők visszakapták csemetéiket.
Hála és köszönet
Hálásak lehetünk azért, hogy ez a kirándulás létrejöhetett. Diákjaink sok élménnyel és értékes tapasztalattal tértek haza. Ezek közül talán a legfontosabbak, hogy 104 évvel a trianoni döntés után is találkozhattak színmagyar közösségekkel, több mint 700 kilométerre otthonuktól. Megismerhették hasonló korú, erdélyi diáktársaikat és betekintést nyerhettek a helyi emberek mindennapi életébe. Megismerhették Erdővidék kulturális és természeti kincseit. Köszönettel tartozunk vendéglátóinknak, közülük is elsősorban túravezetőnknek, Pájer Gyurinak, aki már több mint egy évtizede kalauzolja a Barótra érkező csoportokat határtalan lelkesedéssel. Erzsike és Rózsika néninek a panzióból, akik gondoskodtak csoportunk kényelméről. Csabának, aki ottlétünk során fuvarozott bennünket egyik helyszínről a másikra. Józsi bácsinak és Ernő bácsinak, akik biztonságban elszállították csoportunkat Barótra, majd haza és a hosszú utat remek énektudásukkal tették élvezetesebbé.
A kiránduláshoz kapcsolódó egyéb programok
A kirándulást megelőzően csoportunk ellátogatott a Magyarság Háza által szervezett rendhagyó irodalom órára 2024. május 10-én. Május 22-én megtartottuk előkészítő óránkat a Barangoló digitális tartalomtár segítségével. Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján témanapot tartottunk, ahol a diákok reszt vettek egy előadáson, a nyolcadikos diákok egy vetélkedőn, a hetedikes diákok pedig a települési megemlékezésen. Végezetül június 5-én értékelő órát tartottunk.

































2023
Elérkezett a várva várt nap, május 22-e. Immár sokadik alkalommal vettünk részt a Határtalanul programban. Akik ott voltak, azok számára ez a hat nap egy csoda volt, teli élményekkel. Naplót írtunk az itt látottakról, melyet most bemutatnék.
Hétfőn hat órakor indultunk az Újlengyeli Általános Iskolától. Gyorsan a határhoz érkeztünk, ahol akadálymentesen áttudtunk haladni. Útközben megálltunk a Királyhágónál, ami nagyon szép volt. Folytattuk utunkat. Láttuk a buszból a Tordai-hasadékot, mely a történelmi múltra emlékeztetett. Hosszú út után megálltunk a Medve-tónál, mely lenyűgöző látványt nyújtott. Majd Tamási Áron sírjánál koszorút helyeztünk el. A nap már lemenőben volt, ahogy Barótra érkeztünk. Másnap reggel korán reggeliztünk és elindultunk a busszal, hogy láthassuk a Vargyas-szorost. Szekereken vittek minket az izgalmas túrára. Erre a helyre valóban igaz, hogy Erdély legszebb természeti kincse. Imádtuk ezt a helyet. Felmásztunk az Orbán Balázs-barlangba. Itt pihentünk egy jót. Délután volt már, amikor visszavittek minket a szekerekkel. Még aznap a Sütő család és egy Unitárius pap előadásán vettünk részt. Nagyon fáradtan értünk vissza a szállásra. Vacsora után még egy bőrdíszműves műhelyét látogattuk meg. Ez a nap volt a legjobb számomra. Szerda reggel ismét korán keltünk. Bundáskenyeret reggeliztünk meleg teával. Megnéztük a baróti vásárt, ahol ajándékokat vásároltunk. Egy újabb élménnyel gazdagodtunk ezen a napon, ugyanis úticélunk a Szent Anna-tó volt. Odaérve nagyon szép látvány fogadott. Rengeteg képet készítettünk itt. Majd a túravezetővel elmentünk egy tanösvényre, ahol nagyon érdekes előadást tartott. A sok medve miatt nem tudtunk elmenni a torjai Büdös-barlanghoz, hanem helyette az Apor Lányok Feredőjét tekintettük meg. Az időjárás ekkor sajnos nem kedvezett, mert esett az eső. Ennek ellenére minden pillanatát élveztük ennek a helynek is. Este elmentünk a helyi étterembe vacsorázni. Számomra ez a három nap egy csoda volt.
Zsiros Ferenc 7. osztályos tanuló




















Május 25. csütörtök. A mai programunk egy általános iskola látogatása lett volna: egy közös kirándulással, bográcsozással, közös foci meccsel megünnepelve a találkozást. Sajnos a pedagógus sztrájk miatt erre nem került sor.Egy kis újratervezés után buszra szálltunk és elindultunk a Mini Transylvania irányába, hogy megnézzük azt. Mindenkinek tetszett ez a hely, hisz nemcsak vár makettek voltak, volt játszótér, mozi és sok érdekes népi játék.Megkoszorúztuk Orbán Balázs síremlékét, gyönyörködtünk a székely kapu „folyosóban”, Meghallgattunk egy remek előadást Gábor Áronról és a hangulatunk egyre derűsebb, egyre kiegyensúlyozottabb volt.A következő állomás Parajd volt, célba vettük a sóbányát. Busszal vittek minket egy hosszú alagútban. Ezt követően lépcsőztünk egy kicsit. Abban a hitben voltunk, hogy a sóbányászatról fognak nekünk beszélni, de nem így volt. Egy „vidámparkot” próbálhattunk ki a sóbánya belsejében. A bánya belsejében lévő levegő jó hatással van a náthásokra, aszmásokra. Szép emlék a drótkötélpálya, az erőgép, a kápolna.Hazafelé megálltunk Korondon és nem csak igazi népművészeti tárgyakat vásárolhattunk, hanem egy előadást is meghallgathattunk Korondi Ravasz János műhelyében.A mai estét is egy órás kellemes sétával zártuk Barót városában.Vacsora után egy meglepetés programunk volt: Csillaghullás volt a panziónk kertjében. Csapatokra voltunk osztva. Miután sötétben elemlámpával összeszedtük a csillagokat, csoki eső esett.
Eljött az utolsó nap, péntek. Szomorúak voltunk, nemcsak azért, mert ez az utolsó nap, amit ezen a gyönyörű helyen tölthetünk, hanem azért, mert elbúcsúztunk Erdély legjobb buszsofőrjétől – Mózes Istvántól.Az első programunk a Baróti Erdővidék Múzeum volt, ahol csatajeleneteket, Gaál Mózesről szóló tablókat és a világ legteljesebb masztodon csontvázát láthattuk.Aztán Kisbacon felé vettük az irányt, ahol először Etelka néni vízimalmát néztük meg. Rácsodálkoztunk háziaknak az angol királyi családdal kialakult érdekes kapcsolatára, amiről két osztálytársunk előadást is tartott.Ezek után Benedek Elek ősi házát látogattuk meg és szeretettel fogadott bennünket a dédunoka. A ház zsúfolásig telve Benedek Elek relikviákkal. Izgalmas érzés volt közöttük járni, olvasni őket. Majd ismét egy unitárius templomban találtuk magunkat. Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész humorosan, viszont komolyan beszélt nekünk gyönyörű erőd templomáról és emberi-isteni tanításokról.Az utolsó túránk a vargyasi szénégető családhoz vezetett bennünket. Megdöbbentő volt számunkra a nehéz, de gyönyörű körülmények között élő család egyszerű életmódja, emberi tisztessége. Jellemző módon visszafelé láttuk, hogy egy hatalmas teherautó elakadt a nagy sárban a szénégető családtól visszafelé menet. Este születésnapot ünnepeltünk, egyik osztálytársunk ezen a napon lett 14 éves. Szép volt ünnepléssel búcsúzni.
Szombaton, hajnali 5 kor indultunk, mert néhány osztálytársunknak este már református konfirmációra kellett menni. Szerencsére odaértek és jól is sikerült nekik a konfirmálás! Hajnalban még köd volt és sötét és a szemünk előtt jött fel a nap.Az út nagy részét átaludtuk, mert a korai kelésnek ez volt a hatása. De 15 óra körül megérkeztünk fáradtan és boldogan.
Erdővidék újságcikk -köszönet vendéglátóinknak

2022
A Határtalanul Program keretében az iskola hetedik osztályos tanulói tanulmányi kiránduláson vehettek részt Erdélyben. Megismerkedtek Székelyföld és Erdővidék látnivalóival, természeti és kulturális kincseivel, illetve az első és utolsó napon az utazás során útba ejtett szebbnél szebb helyekkel. A kirándulás májusban valósult meg. A szállás a jól ismert Derzs panzióban, Baróton volt. A jó időnek köszönhetően minden nap igazán tartalmas programokat foglalt magába. A kirándulás második napját Vargyason töltötték, ahol az Unitárius templom és a Sütő család kézműves munkáinak megtekintése után lovas szekerekkel közelítették meg a szoros bámulatos látnivalóit és izgalmas barlangjait. A harmadik napon a baróti iskola fogadta az osztályt, ahol megismerkedhettek a helyi szokásokkal és gyerekekkel. Délután a csoport ellátogatott Kisbaconba a Vízimalomhoz és Benedek Elek Emlékházához, majd Nagyajtán Fekete Levente tiszteletes úr érdekfeszítő előadását hallgatták tágra nyílt szemekkel, mosollyal az arcukon. Az estét még egy Népművészeti táncest koronázta meg a vargyasi kultúrházban. A negyedik napon Parajd volt az úticél, ahol a Sóbánya természeti értékeinek felfedezésével gazdagodtak a gyerekek. Visszafele úton Tamási Áron síremlékét koszorúzták meg Farkaslakán, majd a korondi kirakodóvásár forgatagában lelték örömüket. A hazaindulás előtti napon a természeté volt a főszerep, a Szent Anna-tó és a Mohos láp körüli állat- és növényvilág megcsodálása nyújtott élményt a diákok számára. A gyerekek véleménye alapján minden egyes napi kirándulás felejthetetlen élményt nyújtott nekik, mely csodás emlék marad mindenki számára.

